No comments
2014-04-23
Share:

A versengő közegben könnyen lehet áldozat az, aki nem mozgatja tudatosan a kapcsolati hálóját

Mióta elkezdtem személyes márkaépítéssel és a vezetők ez irányú támogatásával foglalkozni, egyre tudatosabban figyelem, hogy a környezetemben megfordulók miként mozognak interperszonális kapcsolataikban. Számos esetben tapasztalom, hogy jó kapcsolatépítő képességgel rendelkező emberek sok esetben nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy tudatosan navigáljanak a felépített kapcsolati hálójukban, éljenek a rendelkezésükre álló kommunikációs eszköztárral. Nem figyelnek arra, hogy erősítsék partnereik személyes elköteleződését, meglévő – sok esetben szakmai – kapcsolataikat egy magasabb szintre emeljék, vagy új személyes kapcsolatokat alakítsanak ki maguk körül.

A felső vezetők körében a személyes építkezésnek ez a fajta negligálása könnyen kézzelfogható hátrányokat jelenthet. Főleg az olyan szétterülő szervezetek és viszonyrendszerek esetében, ahol sok, helyzetüknél fogva egyenrangú személy verseng egy jobb szakmai pozícióért, az első számú vezető vagy a tulajdonos jóindulatáért, elismeréséért. Hasonló versenyhátrányba kerülhetnek azok is, akik egy multinacionális nagyvállalati környezetben dolgoznak. Azon túl, hogy ezzel a szemlélettel az érintettek könnyen alulmaradhatnak a szervezeten belüli – és adott esetben a vezetőtársak között zajló – versengésben, gyakran céltábláivá is válnak vezetőtársaiknak.

 

István, a versengő környezet kirekesztettje

Körülbelül egy éve dolgozom együtt Istvánnal (a nevet természetesen ezúttal is megváltoztattam), aki tipikusan ilyen vezető: ötvenes éveinek közepén járó, szakmailag országosan elismert szakember, töretlen karrierrel, közel ahhoz, hogy egy – a piacán vezető – vállalat első számú vezetőjévé váljon.

Ahhoz azonban, hogy ezt a pozíciót elérhesse, hiányzik egy fontos elem a vezetői viselkedéséből – a megfelelően tervezett, tudatos kapcsolatépítés. A készségek, Ivánnal ellentétben, neki rendelkezésére állnak: kiemelkedően jó networking skillekkel van felfegyverkezve, jó a kapcsolatépítésben és a bizalomerősítésben, kiváló a humorérzéke, és a kommunikációs eszköztára is átlagon felüli. Ennek ellenére akár saját, ismert szakmai közegében is megilletődött, olykor kapkodó és sok esetben improvizatív.

A tapasztalatait, és az őt körülvevő jelenlegi közeget ő maga így jellemezte:

A visszajelzések alapján szakmailag jó munkát végzek – sikeresen kezelem az átfogó folyamatokat, képes vagyok megalkotni a stratégiát, és elindítani a részfeladatok megoldását. Az eredmények jönnek, a vállalat első számú vezetője elégedett a munkámmal. A problémát a szervezetben velem egy szinten álló vezetőtársak hozzám való viszonya jelenti: néha úgy viselkednek, mintha én lennék közöttük a család örökbe fogadott, vézna mostohagyereke.

 

Aki nem építkezik tudatosan, nehezen ér fel a csúcsra

Tanácsadóként egy ilyen helyzetben a legfontosabb feladatom az, hogy folyamatosan szembesítsem partneremet azzal, hogy a kapcsolati háló működtetése szükséges, ezzel rábírva arra, hogy ezen tevékenységre is kellő figyelmet és energiákat fordítson. Igenis, még az Istvánéhoz hasonló szakmai track record és karrier mellett is, érdemes, sőt fontos energiát fektetni abba, hogy menedzseljük a kapcsolati hálónkat, erősítsük a számunkra fontos emberek elköteleződését irányunkba.

Egy Istvánhoz hasonló személy esetében ez azért különösen nehéz, mert nem a képességeket kell fejleszteni, hanem egy belső motivációt kell generálni és fenntartani a partnerben: ismerje fel, hogy érdemes ebbe a korábban feleslegesnek érzett területbe is jelentős energiákat fektetni. Onnan kiindulva, hogy jelentősége van annak, mit, kinek és hogyan mondunk, egészen addig, hogy felkészülten és összeszedetten, megfelelően strukturált és külalakjában is tetszetős prezentációkkal menjünk be egy megbeszélésre.

 

Folyamatos kontroll és operációs támogatás

De miben tudok segíteni egy ilyen helyzetben partneremnek? Első – és a jövőbeni fejlődés szempontjából elengedhetetlen – tennivalóm, hogy ráébresztem a partneremet arra, igenis fontos menedzselni a körülötte kialakult hálózatot. Ezt elmondani ugyan könnyű, a berögződött viselkedési formát megváltoztatni viszont egyáltalán nem egyszerű feladat. Főleg, hogy István esetében is elsősorban az eredmények igazolhatják számára a fenti tézis helytállóságát.

És itt lép be a képbe a második fontos tennivaló: a folyamatos operációs támogatás. Azaz időt kell találnunk arra, hogy közösen, biztonságos körülmények között lejátszunk minden olyan fontos helyzetet és szituációt, amely szerepet játszik a partner pozicionálásában. Itt olyan egyszerű folyamatokra is gondolni kell, mint egy előadás és beszéd előzetes meghallgatása, a prezentációk kommunikációs szempontból történő átnézése. Ezekkel adunk egy olyan keretet és formát a szervezeten belüli tevékenységnek, amely már alkalmas arra, hogy gyengítse, sőt lehetőleg lerombolja azokat a korlátokat, amelyek a partner elfogadásának útjában állnak.


Kapcsolódó bejegyzések

by