No comments
2017-02-01
Share:

Elon Musk, a valóság Vasemberének személyes márkája és a világ megmentése

Elon Musk egy rettenetesen erős márka. Elektromos autók a Tesla Motorstól, űrkutató programok, rakéták a SpaceX-től, Paypal alapítótárs, megújuló energia a SolarCityvel, fekete bársonyzakó. Mindenki tudja, hogy kicsoda, neve összekapcsolódik a jövő technológiáival, az innovációval, a fenntartható fejlődéssel, és e név maga egységes márkaként fogja össze különböző cégek, projektek és termékek hálózatát. „A márka csak egy percepció, és a percepció idővel meg fog egyezni a valósággal” – jelentette ki magabiztosan az űrkavboj, és ennek hallatára felmerül a kérdés, hogy kicsoda valójában Elon Musk? Ha tömör kijelentése legalább őrá, és teljes bizonyossággal, a folyamat végső stádiumában alkalmazható, akkor ő az a feltalálózseni és környezetbarát üzletember, aki a jelen és az elkövetkező idők fejlődésének egyik éllovasa. Ha ez igaz, legalább abban a formában, hogy ami a márkája része, az valósággá válik, a legfőbb kérdés: hogyan válik valósággá a percepció?

Mert a márka valóban percepció, és valóban nem független a valóságtól, és ez a személyes márkára kiváltképp igaz. Fogalmazzunk úgy, hogy olyasmi, mint egy tárgy árnyképe, amit a megfelelő megvilágítás hatására vet különböző, körülötte elhelyezett vásznakra. Musk pedig nagyon is ügyel a megfelelő megvilágításra. Külön weboldala gyűjti össze a hangzatos idézeteit, tematikusan, kategóriák szerint lebontva azokat üzleti, innovatív és más aloldalakra. A szociálismédia-aktivitása csillagos ötös. Még egy elrontott rakétaindítást is képes a Twitteren humorral elütve népszerűséggé kovácsolni, RUD-nak, rapid unscheduled disassemblynek (gyors, nem-tervezett szétszerelésnek) nevezve azt. Hatalmas történetmesélő, szívesen nyilatkozik interjúkban arról, hogy hogyan kezdte el a nulláról, amikor Dél-Afrikából Kanadába költözött, otthagyta a Stanfordot, és első startupjában éjt nappallá téve az irodájában aludt, majd az eltökéltségének és vízióinak köszönhetően odáig jutott el, hogy hamarosan kolonizálni fogja a Marsot – és sosem felejt el tanácsokat adni arra, hogy rajongói hogy válhatnak hozzá hasonlóan teremtő innovátorrá. Üzletember, aki elképesztő anyagi sikereket ér el – mégis társadalmilag felelős, a közös jövőnkért dolgozó zseniként jelenik meg. Ebben még Steve Jobsot is bőven túlszárnyalja, akihez pedig gyakran hasonlítják; a feketegarbós apple-gurut sokan tartják példaképnek, életében is rendszeresen méltatták és kutatták géniuszát, de valljuk be, jóval körülményesebb lett volna kijelenteni, hogy a híres okostelefonok egy új generációja fogja megváltani a világot. Musk viszont valóban világmegváltást árul (szerinte multiplanetáris, űrutazó civilizáció kell ahhoz, hogy elkerüljük a teljes pusztulást, de egyébként is egy az egymilliárdhoz az esélye, hogy nem egy Mátrix-szerű szimulációban élünk, ha pedig nem, minél előbb létre kell azt hoznunk, hogy bebiztosítsuk az emberiséget). Emellett viszont rövidebb távú projektjeivel a többség mindennapi életének jobbá tételét is vállalja. Egyik mostani terve, a Hyperloop például egy légritkított csőben haladó kocsikból álló kötöttpályás közlekedési rendszer, amely 1220 km/h-s sebességgel képes haladni, és ha létrejön, mindenki rengeteg időt nyer majd. Musk egyébként ezt is a közösségi médiában jelentette be egyszer, mintegy ötletszerűen, felvetve, hogy ilyet akar csinálni – nemsokára a pontos tervek is napvilágot láttak.

Az excentrikus zseni, akinek felmerül egy ötlete, megosztja mindenkivel, majd meg is valósítja vízióját az egész világ javára – sugallják a posztok, nyilatkozatok, amelyek a munkafolyamatba való betekintéssel kecsegtetnek. A populáris kultúra hullámait is sikeresen lovagolja meg, mint például amikor Robert Downey Jr. bevallottan személye inspirációja alapján szabta magára Tony Stark, a laza és dúsgazdag mérnök-tudósnak a Vasember filmekben szereplő karakterét, Musk nyilatkozni kezdett arról, hogy az utóbbi időben hasonló életstílusba kóstolt bele. Azt mondta, hogy ő nagyjából 10 százalék playboy és 90 százalék mérnök. Érdekes, hogy egyelten százalékot sem adott a vállalkozó arculatára, sőt minden fórumon igyekszik elhatárolódni ettől a képtől, pedig ez az oldala a valóságban igen jelentős lehet. De mindemellett érdemes figyelembe venni az olyan apró, szubtilis üzeneteket is, mint a Tesla névválasztása. Nicola Tesla persze mint kismillió elektrotechnikai felfedezés atyja, többek között a váltakozó áramú motor feltalálója adja magát, ha egy elektromos autónak kell nevet találni, de az üzenet ennél talán sokkal többről szól, aká raz autó, akár Musk értékajánlatát nézve. Nicola Tesla a feltaláló archetípusa; az önzetlen zseni, aki egymaga többet lendített a tudományon és a technikán, mint kortársai együttvéve, aki állítólag tömegpusztító fegyver lehetőségét fedezte fel, majd elpusztította a terveket az emberiség érdekében, és aki egy olyan rendszeren dolgozott, amely ingyen elektromosságot biztosíthat az egész emberiségnek, és amit meg is valósított volna, ha nem hal meg váratlanul ennyire fiatalon. Eközben szinte éhezett, éjjel-nappal dolgozott, és társai csak a galambok voltak, akiket a parkban etetett. A név felvétele több tiszteletadásnál. A neveknek hatalma van. Ha valaki vagy valami Tesla nevét viseli, az emberek fejében hordozni kezdi az örökségét, tulajdonságait, küldetését. A Tesla autók így termék mellett találmánnyá, küldetéssé változnak, Musk pedig kicsit Teslává.

De itt érdemes megállni egy pillanatra. Tesla nem volt üzletember. Találmányai jó részét ingyen bocsájtotta az emberiség szolgálatába. Musk befektetők dollármilliárdjait nyeri el haloványan beharangozott projektekre, celebekkel és filmsztárokkal mulat együtt. Rengeteg kritika éri azért, mert nem jó munkáltató, kegyetlenül hajtja és kritizálja az embereit, figyelmeztetés nélkül rúg ki embereket, akár annyiért, mert 12 év mérnöki munka után fizetésemelést merészelnek kérni. Nem egy cikkben marasztalják el azért is, mert kutatócsoportok kemény munkája eredményei elé, marketing és öntömjénezés céljából biggyeszti nevét főmérnöki megjelöléssel, és feltalálóként adja el magát, mikor valójában csak menedzseli az igazi lángelméket. Felmerül a kérdés, hogy Elon Musk mennyire Tesla, és mennyire Edison ebben a történetben? A maga is kutató, de sokkal inkább üzletember, az épp Tesla kizsákmányolásáról ismert és kétes érdemmel hírnevet kapó tudós-vállalkozó öröksége jóval baljósabb képtársítás, de kísértetiesen összevág a Muskot érő kritikákkal.

A technológiai szektorban ma is él egy úgynevezett „nagyember-mítosz jelenség”, miszerint a közvélemény szeret bizonyos személyeket piedesztálra állítani, hőst csinálni belőlük a sajtóban, miközben valójában csak szélesebb körben zajló folyamatok meglovaglói, apró fogaskerekei egy százak, ezrek által végzett munkának. Vagy vállalkozók, tervezők, akik mások újításait adják el sikeresen, mint az említett, szintén egyszerre istenített és kritizált néhai Apple-CEO. Musk esetében ez azt is magába foglalja, hogy alapkutatásra biztosított állami támogatásokból, a NASA megrendeléseiből dolgozva úgy állítja be eredményeit a publikum előtt, mintha ő saját erejéből és személyéből úgy döntött volna, hogy cégével az emberiség javát szolgáló felfedezésekre áldozza a vagyonát. Ez ugyanúgy része a valóságnak és az Elon Musk-sztorinak, mint az, hogy valóban az ő neve alatt futó cég az, amely esélyes arra, hogy a közeljövőben környezettudatossá teheti a gépjárművekkel való közlekedést. Lehet, hogy Musk nem az a magányos és eltökélt, filantróp zseni, akinek a személyes márkája beállítja, pontosabban nem csak az. A világ számára viszont egy ilyen brand létezése azt jelenti, hogy követendő példává válik a fenntartható fejlődésre való törekvés, látható, hogy van egy személy, akinek sikerült megvalósítania az álmait, és mindezzel előrelendíteni az egész emberiséget. Ha nem is egyedül teszi, a márkája önmagában is előremutató, és ezen még az sem ront, hogy neki ez anyagilag is rettenetesen megéri. Sőt ha példája után eladhatóvá, divatossá válik valóban újítónak, teremtőnek lenni, valami jobbat és magasabb szintűt létrehozni, az a mögötte lévő történettől függetlenül is előnyére válik a világnak. Ha még egy eltökélten kapitalista, a tiszta profiton kívül mással nem foglalkozó cég vagy üzletember számára is példaképpé válik egy olyan valaki, aki a föld lerombolása ellen és más bolygók benépesítéséért is vállalja a küzdelmet, az üzlet világa is jó irányba fog elmozdulni. Lehet, hogy Elon Musk nem Tesla, de az ő személyes márkája lehetővé teheti, hogy a Teslák törekvései megvalósulhassanak és teret kaphassanak a világban. A folyamat eredményeként remélhetőleg egyszer a Teslák lehetnek a következő generáció Elon Muskjai.

Kapcsolódó bejegyzések

by