Affektív

Érzelmi, érzésbeli, indulati, érzelmileg színezett.


Affektív elem

Érzelmi elem. Az affektív elem fogalma leggyakrabban az attitűdök kapcsán merülhet fel, és arra utal, hogy beállítódásaink értékelést, érzelmi alapú tetszést vagy nemtetszést is tartalmaznak.


Attitűd

Hozzáállás, beállítódás, viszonyulás valamihez, vagy valakihez, amelyet az egyén szocializációja (társadalmi tanulása) során sajátít el. Az attitűdnek jellemzően három komponense van, az affektív/érzelmi, a kognitív/tudati, valamint a konatív/viselkedéses elem.


Attribúció

Okkeresés, okok tulajdonítása. Az a mechanizmus, amelynek során a velünk kapcsolatban lévő személy viselkedésének megértése érdekében cselekedeteiknek valamilyen szándékot vagy törekvést tulajdonítunk.


Azonosulás

Identifikáció. E folyamat során (főleg érzelmi alapon) igyekszünk más személyek (esetleg tárgyak, ideák) értékeit, jellegzetességeit, véleményét, attitűdjét átvenni, magunkévá tenni, és ahhoz hasonlóan viselkedni.


Belátás

Az a folyamat, amelynek során az egyén valami fontosat fedez fel magáról – a viselkedéséről, a motivációjáról, a tudattalanjáról –, és tudatos szintre hozza.


Belső dialógus

Az a képesség, amelynek birtokában a személy nemcsak a közvetlen és tágabb környezetével áll kapcsolatban, hanem a saját belső világával is autentikus módon párbeszédet folytat. Érzéseit, tapasztalatait, benyomásait képes tudatosítani, megnevezni és bánni velük.


Coaching

Downey szerint a „coaching olyan művészet, amely egy másik ember teljesítményének, tanulásának és fejlődésének elősegítésével foglalkozik”, vagyis a professzionális, szakmai személyiség egyfajta fejlesztési formája.


Csoportdinamika

Pszichológiai irányzat, amelynek alapvetése az, hogy a csoportra mint funkcionális egységre tekint. Fő célja a csoportlélektan kutatása során elért eredmények átültetése a munkahelyi csoportok működésébe.


Csoportnorma

Olyan íratlan szabályok vagy előírások, amelyek a csoport közösségi állásfoglalásait, ítéleteit és konkrét tevékenységét szabályozzák. Ezek általában a csoport működése során, spontán alakultak ki, ugyanakkor ezt követően követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze együttesen támaszt tagjaival szemben. A csoportnormához való igazodás az egyén csoportban maradásának feltétele, a norma megsértését a csoport szankcionálja.


Előítélet

Olyan ítélettétel, amely bizonyítékok és előzetes elégséges tapasztalatok híján, információhiányban született, és erős érzelmi töltés jellemzi. „Pozitív” és „negatív” formái egyaránt ismeretesek.


Empátia

A beleélés, a másik személlyel való együttérzés képessége.


Érték

Az értékek tartós, alapvető meggyőződések, amelyek az egyén számára azt mutatják meg, hogy mi az értékes. Az értékek meghatározzák a viselkedést és az attitűdöt, ugyanakkor nem feltétlenül racionálisak, vagy harmonikusak (gyakran egyszerre egymásnak ellentmondó értékeket követünk).


Feedback

Visszajelzés. Az emberi kommunikációban ez lehetőséget nyújt az üzenet küldőjének, hogy érzékelje a kiváltott reakciót, s szükség esetén ennek alapján módosítson.


Frusztráció

Lelkiállapot, amelyet belső feszültség jellemez. Leggyakrabban akkor jelentkezik, ha egy személy céljai, illetve az általa kívánt állapot elérésében valami akadályozza. Sokszor agresszióval párosul.


Hatalom

A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amelynek birtokában valaki vagy valami képes az akaratát vagy szándékát másra, másokra erőltetni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg ezzel az akarattal szembe is fordul, annak ellenáll, de az ő ellenében ható akarat érvényesítését mindezek ellenére sem tudja megakadályozni.


Hierarchia

Alá-fölérendeltségi viszony a szervezeten belül.


Humán interakció

Személyek közötti kapcsolatrendszer, akik elsődlegesen a munkavégzéssel összefüggésben kapcsolódnak össze.


Indulattétel

Eltúlzott emberi reakció, amely akkor jelentkezik, ha a személy jelenkori kapcsolatában egy korábbi viselkedésminták ismétlődnek meg. Ennek a reakciónak a hátterében infantilis érzelmek, tudattalan vágyak, rosszul rögzült viselkedésminták állhatnak. Akkor beszélünk indulattételről, ha az adott helyzettel nem magyarázható vagy összeegyeztethető magatartást tapasztalunk, amelyet erős érzelmek és indulatkitörések kísérnek. Ilyenkor gyanítható, hogy a fentiekben felsorolt okok egyikre állhat a háttérben.


Interakció

Verbális vagy nonverbális üzenetváltás két személy között, kölcsönhatás.


Interkulturalitás

A szervezeten vagy csoporton belül előforduló, a tagok között fennálló kulturális különbségek vizsgálata, kezelése.


Internalizáció

Belsővé tétel, amely egy társas helyzetben valósul meg, s amelynek gyakorlati megvalósulása során egy személy mások attitűdjeit és értékeit elsajátítja, magáévá teszi, s olyan esetekben is alkalmazza, amikor nincs külső ellenőrzés (jutalmazás vagy büntetés).


Kapcsolati szerződés

Az együttműködés közösen kialkudott és létrehozott feltételrendszere.


Kérdés

A szupervízió egy fontos eszköze. A szupervízió során nem azért hangzanak el kérdések, hogy a szupervízor többlettudáshoz jusson, hanem azért, hogy a kérdezett saját magáról szerezzen újfajta tudást.


Kognitív disszonancia

Két vagy több, egymásnak ellentmondó gondolat együttes jelenléte a tudatban. A személyben erős feszültséget okoz, az egyén törekszik a csillapítására.


Kohézió

A csoport jellemző tulajdonsága, közösségi érzés, amely a tagok összetartozását jeleníti meg. A kohézió megléte vagy hiánya elsődleges a csoportban maradás, vagy a csoport elhagyása szempontjából.


Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata, általában egy közös jelrendszer segítségével.


Komplementaritás

A személyközi kapcsolatok kialakulásának egy meghatározó elve, amelynek értelmében a kapcsolatok a kiegészítés igényével jönnek létre. Ennek ellentéte a hasonlóság elve.


(Belső) konfliktus

Egymással ellentétes, s olykor összeegyeztethetetlen egyidejű motivációk az egyénben.


(Külső) konfliktus

Egymással ütköző érdekek két vagy több személy között.


Konformitás

Igazodás, elsősorban a vizsgált csoport értékeihez, normáihoz, attitűdjeihez, illetve ítéleteihez. Akkor jelenik meg, ha egy személy a csoport vélt vagy valós nyomásának hatására saját véleményét, vagy viselkedését megváltoztatja.


Kongruencia

Hitelesség, megegyezés, összeillőség.


Kultúra

Társadalmilag továbböröklődő, szimbólumokból épült tájékozódási és viszonyrendszer, amely meghatározza az egyén viselkedését.


Motiváció

Belső és külső ösztönzők rendszere.


Önreflexió

Az a képesség, amelynek birtokában az egyén képes önmagát és saját teljesítményét objektív szempontok alapján megítélni, és ezek alapján személyiségfejlődést képes elérni.


Reflektív kérdés

A szupervízió eszköztárának speciális alapeleme, amely azt a feladatot látja el, hogy a partner önreflexiós képességét fejlessze.


Szakmai személyiség

Az egyénnek azok a tulajdonságai, képességei, ismeretei, amelyek a munkavégzés során megjelennek.


Személyes tanulás

Az a kognitív és emocionális tudástöbblet, amelyet a szupervíziós folyamatban saját magamról elsajátítok. Személyes tanulás az élet minden területén zajlik, a különbség az, hogy a szupervízióban ez áll a középpontban.


Szerep

A szerep az egyén és a szervezet fontos kapcsolódási pontja. A szerep lefedi azt a tevékenységi kört, pozíciót, amelyre a cég az egyént szerződtette, ugyanakkor normatív elemeket is tartalmaz. A tagok szerepeinek tisztázása kulcsfontosságú egy szervezet hatékony működése szempontjából. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a szerepnek két oldala van, egy, amelyet a szervezet az egyéntől elvár, illetve egy másik, amelyet az egyén saját magától vár el. E kettő kapcsolata, s főleg összhangja szintén kritikus pont a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt.


Szerepazonosság

Az az eset, amikor a tőlünk elvárt szerep összhangban van saját meggyőződéseinkkel.


Szerepkonfliktus

Az az eset, amikor a tőlünk elvárt szerep nincs összhangban, és nem egyeztethető össze a saját meggyőződéseinkkel.


Szervezet

A gazdasági szervezet az emberek által a gazdálkodás szervezeti kereteként létrehozott csoportja.A gazdasági szervezetekre is jellemző, hogy az élőlényekhez hasonlóan viselkednek, vagyis létrejönnek, fejlődnek, átalakulnak, hanyatlanak és megszűnnek.


Szetting

A szupervíziós beavatkozások kívánatos és szükséges formája, módja.


Szupervíziós coaching

Tudományterületeken átívelő tevékenység, amely a szakmai személyiség fejlesztését célozza (annak leghatékonyabb, legkorszerűbb módjaként ismeretes).


Team

A heterogén csoportok egy sajátos fajtája, amelyben különböző szakterületek képviselői vesznek részt egy komplex munkafolyamat végrehajtásában.


Védekező (elhárító) mechanizmus

Olyan reakció, amelynek során az egyén igyekszik a belső konfliktusokkal együtt járó szorongást, illetve feszültséget megszüntetni vagy csökkenteni.